MERÉSZ BÁTORSÁG ÉS KÍGYÓCSONT
                                            (második fejezet)


Edo.Nyüzsgő,hangos nagyváros.Japán
központja.Ifjak,vének,boldog,boldogtalan,mind ide vágyott,ha
nem is örök időkre,de legalább egyszer rövid élete alatt.
Két fiú álmuldozott a sodró tömeg közepén.Az egyikük hosszú
fonatban hordta a haját,a másik pedig szinte kitűnt a
sokaságból meglepő öltözékével és nőies megjelenésével.
Egy csapat csacsogó udvarhölgy haladt el
mellettük,félszemmel Bankotsura sandítottak,összesúgtak,majd
kacarászni kezdtek.
-Szajhák!-mondta Jakotsu undorral a hangjában.
Bankotsu miután eleresztett egy mosolyt a hátraforgolodó
lányoknak különös utitársához fordult.
-Mi a baj Jakotsu-sama?Talán nem szereted a szép női testet?-
Jakotsu nem válaszolt,csupán egy torz grimaszt vágott.
-Jól van!-hagyta rá Bankotsu-inkább keressünk valami ehetőt!
Jakotsu csípőre vágta a kezét és koncentráló arccal
körbetekintett az emberek feje felett a piactéren.
Néhány percnyi álldogálás és leselkedés után hirtelen
felragyogott az arca,összecsapta két tenyerét,a hangja pedig
kislányosan elvékonyodott:
-Nézd!Egy fogadó!ÉLJEN!-
Bankotsu felhúzta a szemöldökét:
-Neked van pénzed?Mert nekem egy árva fityingem sincs!-
A fiúnak egy szemvillanásnyi ideje sem volt,hogy felfogja mi
történt,csak azt látta,hogy Jakotsu hosszú ujjai között egy
bugyeláris tűnik fel.
-E-ezt hogy csináltad?-
-Az a jampec nem vigyázott eléggé rá!Én csak megtaláltam a
zsebében!Különben is túl kövér volt.....
Bankotsu nevetve hátba vágta Jakotsut,aki kishijján lefejelt
egy parasztot.
-Nem semmi figura vagy hallod e....!Na menjünk és lakjunk be!
Átvágtattak a tömegen,célirányosan a kocsma felé.
Bankotsu belökte az ajtó,mire az  fájdalmasan recsegve
ropogva kinyilt.
A dohányfüstös lebúj a két érkező felé fordult:ki csak
félszemével,ki feltűnően végigmérte Bankotsut és Jakotsut.
Egy nagy kerek asztalhoz leültek.Nem sokára egy görnyedt
emberke ugrott melléjük.
-Mit adhatok?-
Bankotsu elgondolkozott egy pillanatra.
-Hm.....talán.....szakét...és valami sültet!-
A kisember szaporán bológatott.Majd megfordult hogy kihozza
az ételt,de Bankotsu elkapta a vállát.
-Hé!A barátom meg se kérdezi?-
A kocsmáros remegő kocsonyaként feszengett a fiú erős keze
alatt.
-De ifiúr!Ez csak egy sehonnai kéjenc......-
Bankotsu végigmérte az emberkét,majd Jakotsura nézett.
-Hallod Jakotsu?Te kéjenc vagy?-
A fiú lazán vállat vont.
-Csak a csinos fiúkat szeretem....-
-Hallod kocsmáros?Te sajnos nem vagy az esete.....és meg is
sértetted úgyhogy...-Bankotsu szorítása erősebb lett,a férfi
pedig hallkan felssszisszent.-.....hozz neki is szakét,ha
nem akarod hogy a fejed elválljon a testedtől....
Az emberke verejtékben fürödve elhordta az irháját és
kihozta a két fiú rendelését.Aztán meghúzta magát,mint
valami csótányféle rovar.
Bankotsu egy szuszra megitta a szakét.Jakotsu apró
hörpintésekkel fogyasztotta az italát.
Csak akkor lettek figyelmesek a szomszéd asztalnál ülö
férfitársaságra.Nagy hangon beszélgettek és
nevetgéltek,miközben ebédeltek.Katonaféléknek tűntek,mégsem
voltak azok.A lábuk mellett és a székeik alatt különböző
nemű fegyverek és egyéb kellékek pihentek.
-Ebből a szellemből aztán jót ebédeltünk!Az a fickó a fél
vagyonát kifizette,csakhogy megszabaduljon végre a bestiától....
-Úgy van!A bolond!Mi meg jót szórakoztunk!
-Mostanában annyi a szellem,mint égen a csillag.megélünk
belőlük öregségünk napjáig.....
-Hacsak ketté nem szel egy nagyobb szörnyeteg!-
-Ne félts engem barátom!Előbb vágom le a rusnya
dögöt,mielőtt az megnyikkana....
Bankotsu és Jakotsu kíváncsian füleltek.Mik vagy kik
lehetnek ezek a fickók,hogy ilyen jól eléldegélnek a
világban,ráadásul még jól is érzik magukat.
-Akkor volt nagy eszem,mikor szellemirtásra adtam a
fejemet....a császár szolgálatában sem éltem ilyen
jól...-folytatta az egyik férfi társaihoz intézett szavait.
-Szellemirtók?-Jakotsu elkerekedett szemmel nézett
Bankotsura,aki közelebb próbálta a székét ügyeskedni a
szomszédos asztaltársasághoz.
-Már most meg van a következő munka fiúk...állítólag egy
palotát kell megtisztítanunk...bőségesen megfizetnek majd és
azt beszélik gyönyörű hölgyek is vannak ott.
-Khm....
A férfiak megfordultak.
Bankotsu áthajolt a székén és "bájos" mosollyal az arcán
megszólította a szellemírtókat.
-Elnézést uraim!De nem tudtam megállni,hogy ne csatlakozzam!
-Mit akarsz öccsi?-horkant fel egy nagydarab fickó,aki
eltakarta a félkilátást a kocsma többi részébe.
Bankotsu szeme ravaszkásan csillogott.
-Tudják uraim!Magam is szellemvadász volnék!a barátom
szintén.(A társaság meglepetten meredt Jakotsura,aki
szívélyesen integetett)
Sok minden láttunk:sok borzalmat....és azt kell mondjam a
szellem,akit épp megölni készülnek,nem egy könnyű eset.....
-Honann vagy ilyen jól informált kölyök?-
-Már hónapok óta követjük a férget!Van egy kis
tartozásom,amit le akarok vele tisztázni!-
A férfiak összevont szemöldökkel meredtek a két fiúra.
A fönök,aki eddig nem sokat szólt,most felállt és Bankotsu
elé lépett.
A Kétszer akkora volt,mint ő,arca szögletesvolt,az álkapcsa
erőszakosan meredt előre,nehéz fekete páncélt viselt széke
mellett pedig egy óriási fegyver pihent.
-És mit akarsz?-
Bankotsu közelebb intette magához a szellemírtót és lejebb
vette a hangját,mintha valami nagyon bizalmas dolgot akart
volna közölni:
-Társulni!-
A férfi felvihogott.A kocsma egy emberként fordult a
nevetéstől rászkodó hústorony felé.
-Jópofa vagy fiacskám,de egy kicsit pimasz!-Azzal felkapta
Bankotsut a grabancánál.A szék nagyott csattant,ahogy eldőlt.
Jakotsu is felállt.A keze ökölbe szorult.
Bankotsu továbbra is kitartóan vigyorgott.
-Nem fogod megbánni!Különben is kell valaki,akit csalinak
használhatsz!
A férfi elmélkedőn forgatta a szemeit.Nem sok sütnivaló
szorult belé,az sütött a képéről.
-Na jó!Te kis ficsúr!De ha ez valami átverés,lenykazlak,mint
egy nyavajás kis patkányt!-azzal áthajította Bankotsut a
kocsma másik oldalába.A fiú feje nagyott koppant,ahogy
találkozott a fallal.
A világ sötétbe borult.Csupán egy vércsík és látszott a belőle.
                                              (folyt.köv)